6.

6. A sportturizmus környezete

A környezet jelenti az első hierarchia szintet, mely a sportturizmus jelentős részének többségének a fundamentuma – természetesen a termék esetében is vannak környezettől független szuperberuházások (pl. kiemelkedő gazdaságú országok sportberuházásai), melyek mesterségesen felülírják a telepítési tényezőket, de nem ezek a jellemzőek –, így a környezeti tényezők alapján már eldől, hogy lehetséges-e termék kialakítása egy adott desztinációban vagy nem.

A sportturizmus környezetének tényezői (10. ábra), nem csupán alapot jelentenek a terméknek, hanem folyamatos hatás-ellenhatás mechanizmusban, dinamikus kapcsolatban is állnak vele. Továbbá klasszikus értelemben meghatározható, hogy a természeti és a társadalmi környezet jelenti kiindulási pontot – mely igaz is –, azonban célszerű hierarchiamentesen vizsgálni a faktorokat, mert mindegyik hatással van a többire, illetve bármelyik változása a rendszer és a működésének változásával jár, illetve bármelyik megszűnése képes a terméket rövid időn belül működésképtelenné tenni (ezért nem szerepelnek az ábrán hierarchikus struktúrában, csupán körülveszik a terméket).

10. ábra: A sportturizmus környezeti faktorai

Forrás: Marton G.

6.1. Természeti környezet

A természeti környezet és tényezői azok feltételrendszerek, amelyek mindig és mindenkor a turizmus alapját képezik (az említett szuperberuházásoktól eltekintve). A sportturizmus esetében már ezen a ponton két részre osztható a vizsgált környezeti elem, ugyanis egyrészről megfelelő természeti feltételek jelenthetik a termék alapjait, de más jellemzők már önmagukban is vonzerőként jelennek meg.

A legáltalánosabb természeti jellemző a domborzat, illetve az ezzel járó szintkülönbségek, melyek számos fizikai tevékenység alapjául szolgálnak, így elsődleges telepítő tényezőként értelmezhetőek (pl. sízés, szánkózás, túrázás kijelölt túraútvonalon stb.). Erre kiváló példát jelentenek a sípályarendszerek (4. kép), ugyanis éppen a domborzati viszonyok függvényében jelölhetőek ki a különböző nehézségű pályák. A kategória általános jellemvonása, hogy a különböző szintkülönbségek jelentik az adott sporttevékenység alapjait, melyre a megfelelő infrastrukturális elemek épülnek a sportág igényeinek megfelelően.

4. kép: Telluride sípályáinak térképe

Forrás: skimap.org

Másrészről viszont a domborzat vonzerőt is jelent, hiszen a számos sportág esetében éppen a szintkülönbség leküzdése jelenti a sporttevékenységet (pl. hegymászás, hegyi kerékpározás, tájfutás), ebben az esetben azonban nem beszélhetünk a természeti környezet antropogén átalakításáról.

Geológiai és geomorfológiai jellemzők azok, melyek a vonzerőkhöz tartozó műtárgyak építése során kulcsfontossággal bírnak, ugyanis ezekhez igazítják az építés során a statikai paramétereket (pl. más és más mérnöki eljárásokat kell alkalmazni egy szilárd kőzetfelületen és egy csuszamlásra hajlamos talajrétegen ugyanazon bobpálya kialakítása esetében), mely a tevékenység biztonságossága szempontjából létfontosságú. Azonban ezen a téren is megfigyelhető napjainkban az önálló vonzerőként való megjelenés, erre kiváló példát jelentenek mindazon sportesemények és -rendezvények, melyek helyszínei különleges felszínformá(k)hoz kötődnek, például túrázás a Plitvicei Nemzeti Parkban, tájfutás a Yellowstone vulkáni formakincsei között.

A vízrajzi viszonyok szintén nagyon fontos paraméterként jelölhetők meg, melyekbe beletartoznak a felszíni, illetve a felszín alatti vizek. A vizek esetében sportok és így sportturizmus alapját képezik azokban az esetekben, amikor a víz csupán egy részét jelenti a vonzerőnek (pl. wakeboard pályák), de természetesen számos esetben maga a vízrajz jelenti a tényleges vonzerőt (pl. vitorlázás, búvárkodás stb.). A vizeknek azonban lehet korlátozó szerepe is a sportokra és a sportturizmusra, amikor szélsőséges esetekben áradások, száraz időszakokban vízhiány vagy éppen bakteriális tényezők okán ellehetetlenítik a tevékenységet.

Az időjárási, illetve a klimatikus viszonyok jellemzően olyan alapfeltételek, melyek definiálják a szabadtéren végzett sporttevékenységek lehetőségeit (pl. mediterrán területek esetében a vizes sportokhoz medencék használata), továbbá más szempontból bizonyos versenyek és sportrendezvények megvalósítási lehetőségeit (pl. esőzések miatt elmaradt teniszversenyek).

A növényzet és az állatvilág szerepe elsőre nem tűnhet fontosnak a sportturizmus szempontjából, azonban több fizikai tevékenység közvetlen motivációja (pl. természetjárás, magashegységi túrázás stb.), mely esetekben a flóra és a fauna jelentős szerepet játszik a célterület kiválasztásánál. Más tevékenységeknél pedig közvetett szerepet tölt be (pl. tájfutás, erdei kalandparkok), ahol a természeti tényező az alapjául szolgál a ráépülő antropogén elemeknek vagy eseményeknek.

A megközelíthetőség/elérhetőség egy olyan természeti tényezőkből fakadó tulajdonság, mely a sportturisztikai fejlesztések egyik alappontja, ugyanis ez befektetés rentábilitásának az egyik jelentős tényezője. Például hiába rendelkezik egy terület minden szükséges természeti jellemzővel, ha elzártsága miatt az adott tevékenységhez szükséges műszaki infrastruktúra megépítése többszörösére emeli a telepítési/fejlesztési költségeket. Más oldalról nézve egy bizonyos fokú izoláltság viszont garanciát jelent a természetközeliségre, így tehát előny is jelenthet, melyre jó példa az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában megjelent trend, amely alapja, hogy olyan helyeken zajlik a gyalogos vagy a lovas túrázás, ami nem érintkezik a motorizált világgal.

A bemutatott tényezők és azok komplex hatásmechanizmusa jelentik a legfontosabb természeti adottságokat a (sport)turizmus szempontjából, azonban feltétlenül hangsúlyozandó, hogy ezen elemek megléte pusztán a fizikai aktivitáshoz kapcsolódó idegenforgalom alapjául szolgál és nem determinálja annak hatékony és/vagy rentábilis működését.

Összefoglalva pedig elmondható, hogy klasszikus értelemben ugyan a természeti tényezők jelentik a sport és a sportturizmus alapjait, de számos esetben korlátozó vagy éppen ellehetetlenítő elemként is szolgálhatnak, mindamellett, hogy napjaink technológiai fejlettségi szintjén a belőlük származtatható problémák egy része feloldható.

6.2. Társadalmi környezet

A társadalom és annak jellemzői állami, területi és települési szinten az egyik legösszetettebb keretfeltételét adja a turizmusnak és így a sportturizmusnak is. Számos tényezőt foglal magába, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak a fizikai aktivitáshoz kötődő idegenforgalom szempontjából:

  • A demográfiai jellemzők alapvető fontosságúak, hiszen a kínálati oldal lakosságának kor és nemek szerinti megoszlása, esetleges etnikai megosztottsága, népsűrűsége és annak területi elrendeződése vagy éppen társadalmi struktúrája alapjaiban határozhatja meg egy térség sportturizmusát (pl. jelentős különbségek mutatkozhatnak meg ugyanazon sportrendezvény esetében, ha a társadalmi keret az indiai kasztrendszer, afrikai patriarchális struktúra vagy éppen a demokráciára épülő Európa adja az esemény helyszínét stb.).
  • A területhasználat, mely minden társadalom sajátossága, szintén fontos elemet képez, hiszen amíg bizonyos kevésbé fejlett államokban (pl. Kenya, Kirgizisztán) a turizmus szinterei többé-kevésbé izolált települések vagy térségek, addig Európában döntően közös életteret (vagy ahhoz közeli területeket) használnak a turisták és a helyiek egyaránt. Ennek következtében a pedig akár a sportolási, akár az egyéb motivációval bíró turisták esetében nem lesz azonos a világ különböző pontjain a térhasználat (pl. mást jelent Etiópiában túrázni, mint az Alpokban).
  • A települések és azok hálózata, melyek adott esetben egy körutazás vagy egy csillagtúra során értékelődnek fel, hiszen a meglátogatni kívánt területek közötti távolság alapvető fontosságú. Ennek a tényezőnek akkor van jelentősége, amikor egy turistacsoport követné a nemzeti válogatottját egy nemzetközi sporteseményen, mivel messzemenően nem ugyanaz a bekerülési költség, ha az egyes mérkőzések helyszínei egy pontról elérhetőek, mint amikor jelentős távolságokat kell megtenni és minden esetben más szállást foglalni (természetesen ezen jellemvonást a településhálózaton túl az ország nagysága is befolyásolja).
  • Az iskolázottság és a nyelvtudás elementáris feltételként jelenik meg a társadalmi tényezők között, hiszen ezek azon elemek, melyekkel a (sport)turista tartózkodása során legtöbbször szembesül, és amíg például Belgiumban minimális nyelvismerettel is eligazodik egy látogató, addig valószínűsíthetően ugyanez Üzbegisztánban már problémákat eredményezhet (pl. a Dél-Afrikai Köztársaságban rendezett labdarúgó világbajnokságon ez számos esetben problémát is jelentett).
  • A vendégszeretet pedig azon társadalmi elem, mely a lakosság turizmushoz való általános hozzáállását mutatja meg. Jó példa erre Észak-Afrika partmenti településeinek vendégbarát lakossága, szemben az Atlasz hegység elutasító viselkedést mutató, tradicionális életvitelt folytató berberjeivel. Ez a jellemző a sportturizmus esetében még inkább felértékelődhet, hiszen sajnálatos, de számos országok közötti szembenállás nyilvánul meg tudatos agresszióban a sport és így a sportturizmus területén (pl. a nemzetközi labdarúgó mérkőzések esetében a csapatokat kísérő szurkolókkal kapcsolatos atrocitások).
  • A helyi társadalom által kialakított formális és informális civil szervezetek és szerveződések alapvető fontosságúak idegenforgalmi szempontból, mivel alapjaiban határozzák meg az ágazat támogatottságát egy területen. A sportturizmus esetében ezt a jellemzőt jól mutatja, hogy a brazil labdarúgó világbajnokság során a lakosság folyamatosan tiltakozott a rendezvény ellen (5-8. kép). A tüntetők amellett, hogy elviekben pontosan tisztában voltak az általa indukált sportturizmus gazdasági vonzataival – ugyanis ez a hatásmechanizmus a legkülönbözőbb módon bemutatásra került –, nem voltak hajlandóak arról a tényről tudomást venni, hogy sem a sport, sem pedig a sportturizmus nem képes megszüntetni az országban tapasztalható gazdasági polarizáció által okozott társadalmi feszültséget.

5-8. kép: A brazil labdarúgó világbajnokság elleni tiltakozás

Forrás: urbantimes.co

Továbbá megjegyzendő, hogy minden ember potenciális turista is egyben így az utazás során a különböző társadalmi jellemzők találkoznak, mely alapvető vonzótényezőt is jelent bizonyos esetekben, például európaiként nem ugyanazt az élményt nyújtja ugyanazon sportesemény egy másik európai országban, mint egy távol-keletiben, ahol mások a társadalmi keretfeltételek és szokások.

Összegezve elmondható, hogy a társadalmi környezet rendkívül differenciált keretet jelent a sportturizmus számára, így sok problémát jelenthet mind a kínálatnak, mind a keresletnek, ezek elkerülése vagy minimalizálása pedig csak rendkívül precíz tervezési munka eredményeként következhet be.

6.3. Kulturális környezet

A kultúra szerepe a turisztikai környezetben sokféleképpen jelenhet meg, Rátz Tamara a sokrétű jellemzőket három kategóriába sorolta, így fedve le a kultúra megjelenését egy turisztikai desztinációban (Rátz T. 2011), mely változatlan formában adaptálható a sportturisztikai célterületekre is:

  • Az élettelen kultúra, melybe beletartoznak az építészeti értékek, a múzeumok, a települések és a települési kép, tehát minden kézzel fogható épített érték, beleértve a kifejezetten idegenforgalmi céllal és az egyéb céllal létrehozott a kulturális értékeket bemutató épületeket egyaránt (pl. a pécsi Cella Septichora, budapesti Hősök tere stb.). A sportturizmus területén ez magába foglalja a stadionokat, versenypályákat és minden olyan materiális kínálati infrastrukturális elemet, mellyel a turisták kapcsolatba kerülnek az utazásuk során (Fresli M. 2011). Továbbá ide köthetőek mindazon sport tematikájú vagy ahhoz kapcsolódó múzeumok és kiállítások, melyek kimerítik a témakör definiálását.
  • A mindennapi életben kifejeződő kultúra már bonyolultabb és kevésbé megfogható halmazt képez, ide sorolhatók a turisták szabadidős tevékenységei, a desztináció lakosságának életmódja és életvitele, a viselkedési és az öltözködési szokások, de a gasztronómia és a vallási jellemzők is (pl. Bajai Halfőző Fesztivál, Kalocsai Paprikafesztivál stb.). A sportturizmus területén ezen kategóriába tartoznak a helyi társadalom sportfogyasztási szokásai, a viselkedésük a sportturistákkal, vagy éppen a sportesemények közben mutatott viselkedés és szokások (pl. a vuvuzela általános használata a dél-afrikai labdarúgó világbajnokság mérkőzései alatt).
  • A megelevenített kultúra jelöli mindazon kulturális értékeket, amelyek történelmi vagy tradicionális elemeket elevenítenek fel például fesztiválok vagy rendezvények formájában (Huszti Zs. és munkatársai 2014), illetve ide sorolhatók a kiemelkedő szellemi értékek, melyek a lakosság identitástudatát erősítik (pl. a Mohácsi Busójárás, mely az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség jegyzékében is szerepel). Ez a formája a kulturális elemeknek ritkább a sportturizmus területén, azonban így is számos példát találunk rá: például a nagy sportgyőzelmek felelevenítése (pl. „Anglia – Magyarország 3-6” mérkőzés évfordulója) vagy éppen a megemlékezések a sporthoz kapcsolódó negatív eseményekről (pl. terrortámadások és balesetek).

A kultúra és a kulturális környezet behálózza a teljes turizmust, mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldal rendelkezik kulturális jellemzőkkel. Ebből adódik, hogy míg általában békésen megférnek a turisták és a helyi lakosok egy közegben, addig néhány esetben ez jelentős feszültségekhez vezet, melyek alapja jellemzően, hogy a vendégek – ez esetben a sportturisták – nem tartják tiszteletben a helyiek szokásait. Erre jó példa Dél-Olaszország erős vallási környezetében az alulöltözött szurklók nyilvános minősítése vagy a sporthoz kötődő csoportok rendbontásai. Egy másik példa lehet a vallási ellentétekből adódó feszültségek, amely jól érzékelhető a keresztény és a mohamedán szokások eltérő mivoltában, ugyanis a mohamedán nő sportolók viseletét befolyásolják a saját vallási előírásaik (9. kép), amely sajnos számos szélsőséges megnyilatkozás alapja, miközben értelemszerűen tiszteletben kellene tartani mások kulturális szokásait – és nem csupán a sport területén.

9. kép: Kulturális okok miatt eltérő sportruházat

Forrás: wordpress.com

Összegezve elmondható, hogy a kulturális értékek heterogenitása egyszerre jelent vonzerőt és problémakört is a sportturizmus terültén, azonban szerencsére napjainkban a sportban lezajló folyamatok valamelyest enyhíteni tudtak a negatív tendenciákon (pl. globális sport, idegenlégiósok, sportkampányok stb.), de mindezek mellett a kulturális környezet azon hatása sem elhanyagolható, mely segíti az utazók világnézetének formálódását.

6.4. Gazdasági környezet

A gazdaság sok szempontból a sportturizmus legáltalánosabb környezeti eleme, hiszen maga a sport és a turizmus ágazatok is a piacon belül léteznek és alapjaikban profitorientáltak lettek napjainkra, tehát az elsődleges cél mindig az, hogy a sportturisták és kirándulók fizessenek minél többet az adott turisztikai desztinációban az idegenforgalmi és a járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokért. A gazdaság tehát – néhány állam kivételével – a nemzetközi piacgazdaságot és annak az idegenforgalomban realizálódó folyamatait jelenti az ágazat minden szintjének vertikális és horizontális tagozódásában egyaránt.

  • A turizmus globális szintjét jól jelképezik az impozáns nemzetközi szállodaláncok, mint például a Hilton hotelek, vagy éppen az utazásközvetítő szektor piacvezetői, amelyek behálózzák a világ jelentős turisztikai desztinációit. A sport gazdasági folyamatainak ezt a nemzetközi szintjét jól illusztrálják azon tőkebefektetések, melyek horribilis összegeket invesztálnak a területre külső ágazatokból. A sportturizmus esetében a folyamatok úgy realizálódnak, hogy a terület által nyújtott gazdasági folyamatok gyakorlati eredményei (rendezvények és infrastruktúra) rendkívüli vonzerőt jelentenek a turisták számára. Erre példa a nemzetközi labdarúgásba invesztált, nem a sport területéről érkező nemzetközi tőkebefektetések eredményeiként létrejött, modern turisztikai vonzerőként megjelenő stadionok (10. kép).

10. kép: Az Emirates stadion

Forrás: www.arsenal.com

  • A globális gazdasági színtérnél alacsonyabb területi egységeken (kontinentális, regionális stb.) is megfigyelhetők ezen folyamatok, gyakorlatilag napjainkban minden színtéren áramlik a sporton kívüli tőke a sportba és így közvetve a sportturizmusba is (pl. vállalatok által szponzorált maraton futások, stadionok elnevezésének joga vagy éppen a sportrendezvények szponzorációja).
  • Állami szinten némiképp kiegészül az említett tendencia azzal, hogy több országban megjelenik az állami szerepvállalás tulajdonjog vagy szponzoráció formájában, így a sportpolitika által prioritásba kerülő egységek nem csak a piaci támogatásokra számíthatnak (pl. a kiemelt sportok támogatása az állami adóbevételekből).
  • A beruházások mellett a sport marketingtevékenysége is teljesen professzionalizálódott, méghozzá olyan formában, hogy az értelmezhető direkt vagy indirekt módon sportturisztikai marketingnek is: a legszélesebb körben a legmodernebb csatornákon zajlik a terület promotálása (pl. nemzetközi sportszergyártó cégek kampányai, kiemelt sportágak nemzetközi versenyeinek marketingje stb.).
  • A média szerepe is jelentősen felértékelődött, mivel a 20. század első felében a sport a médiában gyakorlatilag kimerült a tényszerű információszolgáltatásnál, addig napjainkra számos sportszervezet vagy sportklub saját televízió adással vagy periodikusán megjelenő újsággal is rendelkezik, mely közvetlenül népszerűsíti az általa folyatatott tevékenységet.
  • Megfigyelhető mindezek mellett egy olyan nem feltétlenül pozitív trend is, mely a sportot és a sportturizmust a pillanatnyi gazdasági érdekek alá rendeli, erre kiváló példát jelentenek mindazon nemzetközileg kiemelkedő sportesemények szervezési jogainak az odaítélése, melyek nem szükségszerűen egyeztethetők össze sem a helyi gazdaság igényével, sem pedig keresleti érdekekkel. Ezen folyamatokra kiváló példák az 1984-es Szarajevói Téli és a 2004-es Athéni Nyári Olimpiai Játékok, melyek inkább gazdasági és politikai érdekből kerültek az adott helyszíneken megrendezésre, mintsem megfelelő erőforrásokon nyugvó telepítő tényezők okán. Így az adott időszak alatt az építőipari, a turizmus és az állam rövid távon profitáltak, azonban hosszú távon problémát jelentett még a kialakított infrastruktúra fenntartása is (11-16. kép).
  • Egy másik jól látható tendencia a sportklubok gazdasági szervezetekké történő transzformálása, a hatékonyabb piaci működés és az ezzel járó profitnövelés miatt (pl. a kiemelkedő angol labdarúgó csapatok részvénytársasággá alakítása).

11-16. kép: Az athéni és a szarajevói olimpia helyszínei napjainkban

Forrás: www.dailymail.co.uk és www.mult-kor.hu

A bemutatott gazdasági összefüggések és példák természetesen nem teljes körűen mutatják be a turizmus gazdasági környezetét – de nem is céljuk –, csupán a különböző gazdasági szintek és területek értelmezését és jelentőségét támasztják alá az ágazat oldaláról. Ami viszont még megjegyzendő, hogy a sportturizmus és annak fejlesztése számára is a kedvező gazdasági helyzet vonzótényezőt jelent, mert ahol erős a helyi/térségi gazdaság, ott az idegenforgalmi befektetések is magasabb szinten realizálódnak.

6.5. Politikai környezet

A politikai tényező jelentőségét először Michael Hall emeli ki a környezeti elemek közül – mint a beruházások és fejlesztések szempontjából alapvető keretet –, mivel ez a faktor az, ami elősegítheti vagy éppen teljes mértékben korlátozhatja a turizmus kiépítését, illetve annak fejlődését (Hall, C. M. 1994). A szerző álláspontja teljes mértékben alátámasztható, azonban a politika szerepe ettől jóval sokrétűbben megmutatkozhat meg a sporthoz kötődő idegenforgalom esetében.

A sportturizmus elvben rendelkezhet saját szakpolitikával, mely a termékhez hasonlóan a sport- és a turizmuspolitika metszeteként jöhet létre (11. ábra), ebben az esetben speciális stratégiai tervezésről, fejlesztésről, koordinálásról és mindenre kiterjedő szabályozásról beszélhetünk.

A gyakorlatban két típus figyelhető meg: az első esetben az állam (vagy az államok feletti szerv: például az Európai Unió Fehér könyve a sportról) kidolgozza a formális sportturisztika politikáját, a másik esetben pedig csupán informális módon alkalmazza a sport- és a turizmus területének politikáit a sportturizmusra.

11. ábra: A sport- és turizmuspolitika kapcsolódása

Forrás: Higham, J. 2005 alapján Marton G.

A legtöbb ország a sportturizmus területe nem rendelkezik önálló szakpolitikával – sőt több esetben még stratégiával sem, így jellemzően az egyéb szakpolitikák (sport, területfejlesztés, vidékfejlesztés, külpolitika stb.) folyamatai érvényesülnek a területen, melyek közül általában a sportpolitika érvényesül a legnagyobb mértékben. Ezen szakpolitikák közül a fontosabbak, melyek érintik az ágazatot:

  • A sportpolitikai egyik direkt hatása a sportturizmusra a sportrendezvények területe: egyrészről, hogy milyen sporteseményeket támogat (pl. mekkora szerepet kap a szabadidős sportok támogatása), másrészről pedig, hogy milyen nemzetközi kiemelt rendezvények megrendezésére pályázik az adott állam (pl. olimpiai játékok).
  • Egy másik rendkívül fontos területe a sportpolitikának a beruházások kérdésköre, mivel a sport területén az egyes sportágak infrastrukturális keretfeltételeinek a megléte kardinális kérdés, így alapvető érdek, hogy milyen invesztíciók kapnak prioritást (pl. vívócsarnok, kosárlabda csarnokok kialakításának és fejlesztésének a támogatása), illetve az, hogy az ország területének melyik részein zajlanak a fejlesztések. Hogy melyik sportág kerül fejlesztésre, azért fontos, mert a Föld különböző területen különböző sportok a népszerűek, így nem minden ág fejlesztése jelent idegenforgalmi vonzerőt. A területi tényező szintén kiemelt szerepet kap sportturisztikai szempontból, hiszen a turisták bizonyos területeken óriási bevételt jelenthetnek, még más területekre gyakorlatilag nem vagy csekély számban utaznak el. Ez történt a brazil labdarúgó világbajnokságon, a periférikus területeken kijelölt helyszínein, mint például az Amazonas térségében épített „Arena Amazonia” esetében (17. kép), ahová szignifikánsan kevesebb turista érkezett, mint a többi helyszínre.

17. kép: Az athéni és a szarajevói olimpia helyszínei napjainkban

Forrás: www.fifa.com

  • A sportpolitika támogatásoknak (pl. a sportfogadási bevételek átcsoportosítása a sportba, vagy éppen az egyéb adóbevételekből átvezetett sporttámogatások) ugyan csak közvetett szerepe van a sportturizmusban, azonban hozzáférhető jelentősebb összegek megfelelő felhasználása nagymértékben képes növelheti a támogatott sportág/sportegyesület népszerűségét, ami pedig idegenforgalmat indukálhat.
  • A sportpolitikai kampányok szerepe szintén kulcsfontosságú lehet, ugyanis általuk társadalmi szinten értelmezhető motivációk jelenhetnek meg, melyek közvetlenül és közvetve is realizálódhat a sportturizmusban (pl. a szabadidős sportok népszerűsítéséből fakadó utazások).
  • A település- és területfejlesztés politikai tendenciák alapjaiban képesek befolyásolni a sportturizmust, ugyanis direkt és indirekt módon tudnak a térségeknek forrást nyújtani, melyek a kínálati elemek fejlesztésére használhatóak fel (pl. az Európai Unió strukturális alapjaiból elnyerhető pályázati források felhasználása a sport területén).
  • A település- és területfejlesztés egy másik aspektusa, hogy a szakpolitika révén milyen beruházókat (szponzorokat) képes az adott település vagy sportszervezet befektetésre ösztönözni (pl. más ágazatok befektetései a sport területén).
  • A külpolitika a nemzetközi kapcsolatok által és az államközi megállapodások révén különböző mértékben segítheti a sportturizmust, ilyen a két ország közötti kölcsönös vízummentesség, vagy éppen a schengeni övezeten belüli ellenőrzés nélküli határátlépés, de ilyen lehet a nagy nemzetközi sportesemények közös megpályázása (pl. a lengyel-ukrán közös megrendezésű labdarúgó Európa bajnokság).
  • A belpolitikai krízisek vagy szélsőséges döntések negatívan befolyásolhatják a turizmust és a sportturizmust, például a politikai okokból zajló egyiptomi lázongások, vagy éppen a 1990-es években zajló türkmenisztáni belpolitikai változás – Szapamurat Nyijazov hatalomra kerülése –, teljes mértékben felszámolta az idegenforgalmat és annak minden területét.

Összefoglalva: a politika az, amely a gazdasági erőforrásokat a sportturizmusra és annak fejlesztésére fordíthatja közvetlenül vagy közvetve (pl. az Európai Unió forrásai révén a tagállamok sport- és turizmusfejlesztése), adókedvezményeket adhat, adót vethet ki, illetve turisztikailag preferált (pl. kiemelt célterületek) és tiltott területeket jelölhet ki (pl. a nemzeti parkok magterületei).

6.6. Tudományos környezet

A turizmus – ez által pedig a sportturizmus – tudományos megközelítésére talán Albrecht Steinecke mutat rá a legtalálóbban, amikor azt írja, a turizmus nem csupán egy tudományterület, hanem egy multidiszciplináris kutatásterület, mely számos diszciplína kutatásaira támaszkodhat, illetve ezek eredményeit használja/használhatja fel (Steinecke, A. 2006), melynek részei az alábbi területek:

  • Gazdaságtudomány, mely fejlődésével egyre pontosabban határozza meg a turizmus gazdasági környezetét, a befektetések hatásait és az erőforrások felhasználását (pl. a Balaton, mint régió sportturisztikai fejlesztésinek összessége).
  • Szociológia, ami az idegenforgalmi keresletet, annak tulajdonságait és motivációit vizsgálja, ez által pedig jobban fejleszthető a kínálat a turisták igényei alapján (pl. milyen folyamatok révén érhető el nagyobb motiváció a sportesemény látogatására, vagy milyen módon lehetséges motiválni a társadalmat rendszeres sportolásra).
  • Pszichológia, amivel befolyásolhatók – a marketing révén – a valódi és a potenciális turisták és megnyerhetőek az utazásra (pl. a sport motivációjú utazások kiváltásához szükséges marketingtevékenység vizsgálata).
  • Pedagógia, ami fejleszti a fogadóterületek lakosainak hozzáállását a turistákhoz, vagy éppen szakértők képzését biztosítja a középiskoláktól a felsőoktatásig (pl. a sportturisták viselkedése, illetve annak befolyásoló tényezői).
  • A történelem fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az attrakciók egy jelentős része a történelmen alapszik, illetve a 21. század turistáinak „információéhségét” és intellektuális motivációit csak ez a tudományterület elégítheti ki maradéktalanul (pl. a sporthoz kötődő történelmi elemek pontosabb megismerése és megértése az utazás előtt és alatt egyaránt).
  • A földrajz pedig elementáris szerepet képvisel, hiszen ez adja meg az egyes desztinációk hatékony működésének alapját és a fejlesztések irányvonalait a tudományos kutatásai révén (pl. a sportturizmus térbeli folyamatainak a vizsgálata, annak trendjei és folyamatai pontosabb azonosítása végett).
  • A sporttudomány számos részterülete, melyek elméleti vagy gyakorlati vizsgálatok révén új ismereteket nyújtanak a sporttevékenységek egészéről vagy részeiről, nélkülözhetetlenek a sportturizmus dinamikus fejlődéséhez.

A felsorolt tudományterületeken túl értelemszerűen számos egyéb diszciplína is hozzájárul a sportturizmushoz és annak kutatásához, a felvázoltak azonban elengedhetetlen szerepet játszanak az ágazat komplexitásának bemutatásában és értelmezésében.

Összegezve pedig elmondható, hogy a – sokszor sajnos háttérbe szoruló – tudományos környezet és az általa vizsgált tényezők garantálják az ágazat elméleti és gyakorlati fejlődését, így szerepe éppoly fontos, mint a materiális környezet egysége.

6.7. Technológiai környezet

A technológia és annak minden terén lezajlott dinamikus fejlődése igen jelentősen segítette a turizmus, mint gazdasági ágazat és annak minden terméke exponenciális fejlődését. A technológia, mint (sport)turisztikai környezet rendkívül sokrétű és sok elemet tartalmaz, melyek közül a fontosabbak kerülnek bemutatásra:

  • A közlekedés és annak eszközei a turizmus integrált részét alkotják, mivel a helyváltoztatás és annak változása, fejlődése az ágazat modernizációjának egyik alappontja (Veres L. 2011). Az egyes közlekedési eszközök – vasúti, közúti, légi és vízi – és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlődése a turizmus tömegessé válását eredményezte és ezzel forradalmasította (gondolván csupán a „low cost” légitársaságok hatására az ágazatban). Másrészről pedig a közlekedési eszközök napjainkban már sok esetben önálló vonzerőként jelennek a meg, például egy sétahajózás vagy éppen egy nosztalgiavasút formájában. A sportturizmus esetében ez a tényező komplexen értelmezhető: több sportturista rövidebb idő alatt nagyobb távolságokra képes utazni, olyan célterületekre, melyek meglátogatása egy évszázada lehetetlen volt a társadalmi középosztály számára (pl. hétvégi utazások, melyek során egy más ország labdarúgó mérkőzése kerül megtekintésre).
  • A technológiai fejlődés az egyes termékek turisztikai területén az ágazat modernizációjában nagy szerepet játszott, erre jó példák az egészségturizmus területén megjelent modern wellness szolgáltatások (mely aktív tevékenységei közvetlenül beletartoznak a sportturizmus fogalomkörébe) és gyógyászati elemek megjelenése, melyek révén a termék és annak élményfaktora új magasságokba került. Továbbá ugyanezen egységen belül az elmúlt évtizedekben megjelenő aquaparkok mára olyan – akár univerzális – vonzerővé léptek elő, amelyek alapjaiban határozzák meg egy desztináció tulajdonságait. Mindez a technológiai fejlődésnek a következménye, ami révén újabb és újabb megoldások által igazodott a kínálat a kereslet változó igényeihez. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak azon technológiai vívmányok, melyek napjainkra számos sportágba beépültek (pl. GPS alapú tájékozódás túrázásnál, lépésszámláló szoftverek futáshoz) és ezek a sport motivációjú utazások során is felhasználásra kerülnek.
  • Az infrastrukturális feltételek folyamatos javulása, ami egyrészről javította a desztinációk elérhetőségét és megközelíthetőségét, másrészről pedig olyan feltételeket biztosított a korábban izolált területek számára – például az elektromos áram vagy éppen az internetkapcsolat telepítése –, melyek napjaink turistájának gyakorlatilag alapszükségletei. Ezek a fejlesztések tették lehetővé például a hegyvidékek esetén a síközpontok kialakítást vagy éppen a stadionok építészeti újragondolásával a magasabb szintű keresleti igények kielégítését a sportturizmus területén. Kiváló példa erre a megújult wimbledoni teniszkomplexum (18. kép), mely újratervezése során a turisztikai szempontok is kiemelkedő fontosságúak voltak.

18. kép: A Wimbledon-i teniszkomplexum

Forrás: dailymail.co.uk

  • A legnagyobb hatást ezen környezeti elemen belül az információs technológia vívmányai gyakorolták a turizmusra, sőt alapjaiban változtatták meg a turizmus rendszerét. Az informatikai eszközök elterjedése és fejlődése a közvetítő szektor degradációját okozta, hiszen napjainkban egy „okostelefon” segítségével gyakorlatilag egy teljes nyaralás megszervezhető (a reptéri transzfertől a repülésen át a szállás és szolgáltatásfoglalásig vagy éppen a sporteseményre történő jegyvásárlásig) néhány perc vagy néhány óra alatt, kihagyva bármilyen klasszikus idegenforgalmi közvetítő elemet. A világháló másik jelentős hatása, hogy ha csak virtuálisan is, de a turista közelebb kerül a desztinációhoz azon információk révén, melyek néhány évtizeddel korábban szinte kizárólag útikönyvekből voltak elérhetőek.
  • A sporteszközök fejlődése is nagyban járult hozzá a sportturizmus felértékelődéséhez, mely folyamat révén a sportok végzése egyszerűbbé és nem kevésbé fontos, hogy jelentősen olcsóbbá vált (például a kerékpár fejlődése), így napjainkban a gyakorlatilag bárki képes hozzájutni az egyes sporttevékenységek eszközeihez (19. kép).

19. kép: A kerékpár evolúciója

Forrás: rampages.us

Összegezve elmondható, hogy a technológia azon elem a turizmus és a sportturizmus környezetében, mely talán a legnagyobb hatással volt az ágazat fejlődésére és változására, mivel nem csupán a mennyiségi és a minőségi jellemvonásokat befolyásolta, hanem magára a turizmus rendszerére hatott visszafordíthatatlan mértékben.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás