2.

2. A sportturizmus fogalomköre, tartalma

A fejezetben a sportturizmus, mint tudományterület pontos és széles körű meghatározása, illetve annak jellemzői, területei és formái kerülnek bemutatásra. A hagyományos definiálások mellett mindezek kialakulása is értelmezésre kerül a szélesebb körű információtartalom érdekében.

2.1. A sportturizmus definiálása

A sportturizmus definiálásához először is meg kell határozni azon területeket, amelyeket pontosan érint a diszciplína. Ez természetesen a sport és a turizmus metszetét jelenti (1. ábra), azonban mindkét tudományterületből csak egy-egy részt ölel fel.

A sport oldaláról értelemszerűen azon részeket fogja integrálni elsősorban, melyek középpontjában maga a fizikai sporttevékenység áll, de emellett másodsorban kapcsolódnak hozzá a mindazon sporttudományi területek, melyek ennek hátteréül szolgálnak.

A turizmus részéről maga az élményszerzéssel járó környezetváltozás lesz az elsődleges kapcsolódási pont, de természetesen ezen oldalról is megjelennek másodlagosan az azt segítő, koordináló, illetve szabályozó szegmensek.

1. ábra: A sport és a turizmus kapcsolódása

Forrás: Hinch, T. – Higham, J. 2004 alapján Marton G.

Mindezekből adódóan kijelenthető, hogy a sportturizmus alapjául a sport oldaláról a fizikai sporttevékenység, míg a turizmus oldaláról az utazás jelenti az alapvető kapcsolódási területet, és a tudományterület, mint rendszer és mint termék erre a kettős fundamentumra épül fel.

A sportturizmus meghatározásával foglalkozó kutatók világszerte ezen alapokból indultak ki, illetve ezek alapján definiálták a területet. A fogalomalkotás, mint minden tudományterületen, úgy a sportturizmus esetében is a kutatások differenciálódásával párhuzamosan fejlődött, így a sportturizmus definíciója évtizedről-évtizedre bővült és vált egyre pontosabbá.

Az első vizsgált definiálás az 1980-as évékből származik, amikor Ruskin az alábbi módon határozta meg a területet:

„A sportturizmus a szabadidő ideje alatt (utazások) megfigyelhető viselkedésforma és tevékenység, amely részben a különlegesen vonzó természeti adottságokhoz, részben pedig az ember által alkotott sport- és rekreációs szolgáltatásokhoz kötődik.” (Ruskin, H. 1987)

A definiálás értelmezése során elsődlegesen ki kell emelni, hogy a szerző a szabadidőben zajló utazások idejét, illetve viselkedésformát jelöl meg, mint kereteket, amely így, a mai tudományos felosztás szerint a szabadidős sportokat, illetve szabadidős utazásokat jelenti. Emellett differenciáló tényezőként írja, hogy a tevékenység kötődhet mind természeti adottságokhoz, mind pedig mesterséges vonzerőkhöz, mely kategorizálás máig helytálló és széles körűen alkalmazott.

A következő meghatározás Michael Hall-tól, a világ egyik legmagasabban jegyzett turizmuselméleti szakemberétől származik, mely szerint:

„Sportturizmusnak nevezhetők mindazon a mindennapi élettéren túli, nem kereskedelmi célból történő utazások, melyek során az utazó részt vesz sporttevékenységekben vagy megnéz sporteseményeket.” (Hall, C. M. 1992)

A definíció, amellett, hogy még mindig csupán a szabadidős utazásokat (tehát nem kereskedelmi célú üzleti utak) foglalja magába, beépít egy rendkívül fontos megjegyzést, amely szerint az utazások csak akkor esnek a sportturizmus fogalomkörébe, ha az utazó kilép általuk életteréből, tehát mindennapos komfortzónájából. A másik rendkívül fontos elem pedig, hogy a tevékenységet aktív részvételre és passzív megfigyelésre bontja, de mindkettőt elfogadja a sportturizmus részének, mely felosztás máig iránymutató a terület kutatói számára.

A következő fogalomértelmezés és Nogawa és munkatársaitól, a sportturizmus kiemelkedő távol-keleti kutatóitól származik, akik az alábbi megfogalmazást alkalmazták:

„A sportturizmus magába foglalja mindazon utazásokat, melyek során a látogatók legalább 24 órát töltenek az esemény helyszínén, továbbá az utazás során elsődleges motivációt a sportrendezvény jelenti és a célterület csupán másodlagos.” (Nogawa, H. – Yamaguchi, Y. – Hagi, Y. 1996)

A fogalom amellett, hogy rámutat a terület globalizálódására, hiszen az angolszász kutatókat követően csupán néhány évvel később született, tartalmaz egy rendkívül fontos komponenst. Ez pedig a motiváció, azon belül pedig az elsődleges utazást kiváltó motiváció, ami pedig a sportturizmusra, mint önálló turisztikai termékre utal, hiszen ezen jellemvonással bírnak az idegenforgalmi termékek.

A következő lépés Gammon és Robinson megfogalmazása még mindig a 20. századból, amely szerint:

„A sportturizmus azon egyéni vagy csoportos utazásokat foglalja magába, melyek során egyes személyek és/vagy csoportok aktív vagy passzív formában vesznek részt a versenysport vagy a szabadidős sport rendezvényein, mindennapi környezetüktől eltérő helyekre utazva és/vagy ott tartózkodva (amikor sport az utazás motivációja).” (Gammon, S. – Robinson, T. 1997).

A definíció egy fontos elemmel bővíti a teljes fogalomkört, azzal, hogy a szabadidős sportok mellett, konkrétan tartalmazza a versenysportokat is, ez által pedig előre vetíti a szabadidős utazások mellett a hivatásból történőket is, tehát a kereskedelmi és az üzleti érdekeltségű, de sport motivációjú turizmust.

A sportturizmus egyik legmagasabban jegyzett szerzőpárosa, Weed és Bull több lépcsőben határozták, meg a fogalomkört, melyből kettő kerül bemutatásra:

„A sportturizmus a nyaralás keretein belül zajló sporttevékenység végzése vagy annak megfigyelése.” (Weed, M. – Bull, C. 1997, Weed, M. 2008)

„A sportturizmus szociális, gazdasági és kulturális jelenség, mely az aktivitás, az emberek és a desztinációk kölcsönhatásaként jön létre.” (Weed, M. – Bull, C. 2004, Weed, M. 2008)

Látható, hogy amíg a 1990-es években a szerzők szűken értelmezték a területet, addig alig egy évtizeddel később már jóval szélesebb körű jellemzőkkel dolgoznak. A második mondatból kiemelhető egy fontos tényező, mely szerint a sportturizmus szociális, gazdasági és kulturális jelenség, mely indirekt módon a terület globalitására utal, hiszen ezen folyamatok ugyan értelmezhetőek kisebb földrajzi térben is, de teljes megértésükhöz nagyobb léptékben érdemes vizsgálni őket.

A következő meghatározás Gibson nevéhez kötődik, aki a fizikai tevékenységek és a turisztikai vonzerők kontextusát határozza meg:

„A sportturizmus azon szabadidőben zajló, az otthoni közösségen kívüli utazásokat foglalja magába, mely során az utazók részt vesznek vagy megtekintenek sporteseményeket, vagy felkeresnek fizikai tevékenységhez kapcsolódó vonzerőket.” (Gibson, H. J. 1998)

Ezen állásfoglalás azért rendkívül fontos, mert a turisztikai termékek központi eleme a vonzerő, és ha ezek azonosíthatóak akár direkt, akár indirekt módon a fizikai tevékenységekkel vagy azok egyes komponenseivel, akkor ez által a sportturizmusról – túlmutatva korábbi utalások szintjénél –, mint önálló turisztikai termékről beszélhetünk.

Mindezen felvázolt meghatározásokat követően, illetve ezek alapján 1999-ben Standeven és De Knop határozza meg a sportturizmus definícióját, oly módon, hogy a világon talán a legszélesebb körben hivatkoznak rá és fogadják el kiindulási alapnak:

„A sportturizmus minden olyan aktív vagy passzív sporteseményen való részvétel egyénileg vagy szervezett módon, szabadidős vagy üzleti/gazdasági okból, mely során az utazó elhagyja saját otthoni lakó- és munkakörnyezetét.” (Standeven, J. – De Knop, P. 1999)

A definiálás minden fontos elemet tartalmaz vagy utal rá, melyek korábbi meghatározásokban együtt nem fordultak elő, így a megfogalmazás teljes körűnek és biztos kiindulási alapnak tekinthető.

A fenti, véglegesnek tekintett definíciót annyival lehet még kiegészíteni, hogy az ezredfordulón az Egyesült Nemzetek Világturisztikai Szervezete és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megszervezte az első saját sportturisztikai világkonferenciáját, ami jól mutat rá a terület felértékelődésére. A rendezvényen elfogadtak számos direktívát és meghatározást, melyek közül a definiálás szempontjából a legfontosabb:

„A sportturizmus céljából történő utazás tekinthető a fogyasztók vásárlási szokásainak, illetve szabadidő-eltöltési szokásainak változásából adódó közvetlen következménynek, az ember legbelsőbb igényeire adott válasznak, illetve a magukat újrapozícionálni és termék- és szolgáltatáskínálatukat megújítani szándékozó turisztikai vállalkozások és desztinációk innovációjának is. A sport tehát értéket ad hozzá a turisztikai termékekhez és lehetővé teszi ennek a komoly potenciállal bíró szegmensnek a kibontakozását.” (World Tourism Organization – International Olympic Committee 2001)

Jól látható, hogy teljes modern piaci alapon működő területnek tekinti a sportturizmust, amikor termékről és fogyasztási szokásokról beszél, mindamellett, hogy nem kisebbíti a sport társadalmi vagy egészségügyi jellemzőit. Továbbá előre vetíti a terület kibontakozását, melynek természetesen az egyik legmegfelelőbb módja a tudományos kutatások minél differenciáltabb és minél szélesebb körű formája.

2.2. A sportturizmus jellemzői, területei és formái

A sportturizmus definiálását követően bemutatásra kerülnek a meghatározás mögötti tartalmak, melyek három fő egységre különíthetőek el. Egyrészt a fogalom és egyben a terület fő jellemzői és tulajdonságai, másrészt azon részterületek, melyekre kiterjed a sportturizmus, harmadrészt pedig a témakör formái, melyek rendszerezve kerülnek értelmezésre.

2.2.1. A sportturizmus jellemzői

A sportturizmus jellemzői között természetesen megtalálhatóak a sport és a turizmus bizonyos tulajdonságai, illetve a fúziót követően saját jellemvonások is megjelennek, melyekkel önállóan egyik alapterület sem rendelkezik. Ezen jellemzők természetesen nem minden esetben tapasztalhatóak a sportturizmus esetén, de a tevékenység végzése során az esetek többségében jelentkeznek.

A sportok alapjellemzői közül a mindazon fontos tulajdonságok megtalálhatók, melyek a sportokhoz, mint tevékenységekhez kötődnek, illetve ezzel egyetemben nem kötődnek földrajzi térhez. Ezek közül a fontosabbak:

  • A sport, így a sportturizmus is az egészséges életmód része, hiszen a fizikai testmozgás orvosilag igazolt jótékony hatása ezen tevékenységek során is jelentkezik (pl. a kerékpártúrákon való rendszeres részvétel).
  • Az előbbi jellemző következményeként jelentkezik a sport preventív jellemvonása, mivel a rendszeres fizikai aktívás számos betegség megelőzésében, kialakulásának megakadályozásában kulcsfontosságú (pl. a rendszeres hegyvidéki túrázás).
  • Amennyiben valaki hosszú távon is rendszeres testmozgást végez, úgy természetesen beépül az életvitelbe, ez által pedig a sport szemléletformáló vagy szemléletváltó jellemzőként azonosítható (pl. a periodikusan ismételhető sportok esetében, úgymint a vízi sportok, melyekhez általában utazás szükségeltetik).
  • Egy másik rendkívül fontos jellemző a rehabilitáció, illetve a gyógyulás eszközeként alkalmazott fizikai tevékenységek, melyek számos esetben kapcsolódnak a sporthoz (pl. a magashegységekben végzett sporttevékenység).
  • További fontos tulajdonság, hogy a fizikai aktivitás segít a mentális egészség megtartásában a rekreációs jellemvonása révén (pl. a stressz levezetése sportolással).
  • Meg kell még jegyezni, hogy a csapatsportok és a csoportban végezhető tevékenységek segítik integrációs szerepük révén a kooperációt (Tóvári F. és munkatársai 2013), ez által pedig erősítik a társadalmi kapcsolatokat (pl. egy raftingtúra).

A turizmus oldaláról megközelítve szintén megjelennek azon jellemvonások a sportturizmusban, melyek az utazáshoz, mint tevékenységhez kötődnek, ezek közül a jelentősebbek:

  • Az utazások során a turista minden esetben kilép a komfortzónájából, így új helyek megismerésével tapasztalatokat és ismereteket szerez, melyek beépülnek a saját világképébe és értékrendjébe, melyek által szélesedik a látóköre (pl. utazás más kultúrával rendelkező területre és ez által személyes tapasztalatok szerzése).
  • A turizmus esetén a szolgáltatások és a belőlük felépülő turisztikai termék szerves részét képezi a turista jelenléte, tehát még ha standardizált módon is, de a fogyasztóra szabják a tevékenységet, vagyis a turista fizikai részvétele nélkül nincs turizmus (pl. egy sípálya megléte sízők nélkül nem sport és nem is turizmus).
  • Az idegenforgalmi szolgáltatások raktározhatatlanok, tehát csupán akkor és ott vehetők igénybe, sem előbb, sem később (pl. ha valaki lekésik egy sporteseményt, később nem áll módjában élőben megtekinteni, bár felvételről természetesen bármikor megteheti).
  • Rendkívül erős és komplex versenyhelyzet jellemzi a turizmust az adott terméken belül (pl. vízi túrázáson belül a desztinációk és a szolgáltatók versenye), az ágazaton belül (pl. síelés vagy tengerparti üdülés ugyanannyi diszkrecionális jövedelemből), sőt más ágazatokkal is (pl. utazás vagy materiális termék(ek) vásárlása ugyanannyi diszkrecionális jövedelemből).
  • A turizmus hármas feltételrendszere: a szükséges szabadidő, a motiváció és a megfelelő mennyiségű diszkrecionális jövedelem természetesen szintén alapvető jellemzőként azonosítható.

A sportturizmus saját jellemzői olyan jegyek, amelyek egyszerre hordozzák magukon mind a turizmus, mind pedig a sport tulajdonságait, azonban a kombinációjuk révén új tartalmat is nyernek, tehát elvben megtalálhatóak bármelyik oldalon, azonban abban a kontextusban részben vagy egészében mást jelentenek. A tevékenység szempontjából kerülnek értelmezésre mindazon alaptulajdonságok, melyek az egész sportturizmus minden egyes szegmesében megjelennek.

  • A sportturizmus egy része szabadidős tevékenység, mely kettős alapon: a szabadidős turizmuson, illetve a szabadidős sportokon vagy a versenysportok megtekintésén alapul. Jellemzője, hogy a tevékenységet végző a szabadidejében, saját elhatározásából, külső és belső nyomás nélkül dönt a tevékenység végzéséről (pl. síelés, kerékpáros turizmus, búvárkodás vagy labdarúgó mérkőzések megnézése stb.).
  • A sportturizmus egy másik része üzleti (illetve kereskedelmi) alapon működik, mely szintén kettős alapokkal rendelkezik: a turizmus oldaláról a hivatásturizmus, míg a sport oldaláról a versenysport és az élsport fogalomköre kapcsolódik egybe. Jellemzője, hogy munkához vagy munkaidőhöz kötődik, mely során az utazás a munkakör részeként jelenik meg, függetlenül az egyén elhatározásától (pl. hivatásos sportolók utazása, sporthoz kötődő személyek, úgymint kommentátorok kiküldetései stb.).
  • Mindkét részterület közös jellemzője, hogy mára gazdasági alapon szerveződnek így mind a kínálat, mind pedig a kereslet szervező kerete a piacgazdaság.
  • A sportturizmus lehet aktív tevékenység, mely során a turista sportolási motivációval utazik el egy megfelelő keresletet biztosító desztinációba, ahol ő maga végzi a fizikai tevékenységet (pl. vitorlázás motivációjából történő utazások).
  • Emellett viszont a sportturizmus lehet passzív tevékenység is, amely során az utazást kiváltó motiváció szintén a sport, azonban ez esetben nem a tevékenység végzése, hanem annak megtekintése (pl. az olimpiai játékok vagy azok bizonyos versenyszámainak megtekintése).
  • A sportturisztikai tevékenység történhet egyéni szervezés útján, mely során a résztvevőknek maguknak kell gondoskodni mindazok szolgáltatásokról és felszerelésekről, melyet a tevékenység, illetve az utazás során igénybe kívánnak venni (pl. a nem professzionális egyéni sportágak versenyzői a nemzetközi versenyekre való kijutást maguknak szervezik meg vagy egy baráti társaság magashegységi túrázást szervez).
  • A sportturizmus felértékelődésével megjelentek az utazásszervezők és -közvetítők specializálódott típusai, melyek kimondottan sportturisztikai utakat szerveznek. Esetükben a keresletnek semmiről sem kell gondoskodnia, ugyanis kész csomagtúrákból válogathatnak (pl. egy hetes síutak vagy a labdarúgó bajnokok ligájának mérkőzésein való részvétel).
  • A sportturizmus minden esetben környezetváltozással jár, amely ez esetben speciálisan a sport környezetének változását jelenti az utazás okán. Tehát nem csupán arról van szó, hogy új helyeken új ismereteket és impulzusokat kap a turista, hanem arról is, hogy új környezetben kell végeznie az általa jól ismert tevékenységet (pl. egy teljesen ismeretlen magashegységi túraútvonal túrázni vagy éppen egészen más kultúrkörben kosárlabda mérkőzésen részt venni).
  • A sportturizmus a 21. századra globális jelenséggé nőtte ki magát, mely a desztinációk, a turisták és az aktivitás hármas kapcsolatrendszerén alapul (2. ábra). Mindez a globális térben a globális folyamatok részeként realizálódik, mely kiemelt elemei a mobilitás és az identitás. A mobilitás természetes a tevékenység esetén, hiszen nélküle nem beszélhetnénk turizmusról, az identitás azonban komplexebb fogalomkör, hiszen egyrészről a turista identitására, másrészről pedig a fogadó közeg identitására, illetve mindezek kapcsolataira vonatkozik a tevékenység realizálódása során.

2. ábra: A sportturizmus működése a 21. században

Forrás: Higham, J. – Hinch, T. 2009 alapján Marton G.

  • A sportturizmus rendkívül széles körűen kapcsolódik a sporton és turizmuson túl számos egyéb területhez, melyek közül Hinch és Higham hármat emel ki (3. ábra). Az első a rendezvények, ami természetes, hiszen a sporttevékenységek és sportágak egy jelentős része ezeken keresztül kapcsolódik a sportturizmushoz. A második az egészség és a fitness területe, amely az alapvető jellemvonásai révén kapcsolódik a sportturizmus aktív formájához. A harmadik pedig a rekreáció fogalomköre, ami mind aktív, mind pedig passzív formájában szervesen kötődik a tevékenységhez.

3. ábra: A sportturizmus kapcsolódó területei

Forrás: Hinch, T. – Higham, J. 2004 alapján Marton G.

  • A sportturizmus rendszerben történő értelmezése és felfogása azért rendkívül fontos tulajdonság, mert mind a sport, mint pedig a turizmus (tehát a két alapköve) olyan nyílt rendszer, melyek számos külső tényezőtől függnek, illetve melyek hatására folyamatos dinamikus változást mutatnak. Mindezek következményeként a sportturizmus is függ számos külső tényezőtől, így rendszerként való elemzése és értékelése elengedhetetlen.
  • Az utolsó fő jellemző a sportturizmus, mint turisztikai termék, amely a már korábban említett piaci alapon történő működés egyenes következménye.

Összegezve elmondható, hogy a sportturizmus jellemzői, mindazokon túl, hogy a sport és a turizmus számos tulajdonságaival megegyeznek, azok fúziója révén jól elkülöníthető új jegyeket tartalmaznak. Ezek pedig a sportturizmus alapvető profilját és karakterét határozzák meg, ami alapján jól értelmezhető önálló (rész)diszciplínaként.

2.2.2. A sportturizmus területei

A sportturizmus alapvető felosztása, melyet a kutatások döntő többsége tartalmaz világszerte, két területre osztja fel a tevékenységet. Ezek a már említett aktív és passzív sportturizmus.

Az aktív sportturizmus területét érintik mindazon utazások, melyek során a turista fizikai aktivitást végez, ennek a legfontosabb jellemzői:

  • Bármilyen sportág esetében értelmezhető.
  • Lehet szabadidőben zajló vagy hivatáshoz kötött.
  • Lehet periodikusan ismétlődő vagy egyszeri.
  • Független a fizikai tevékenység típusától és annak intenzitásától.
  • Lehet az utazás fő motivációja, de lehet másodlagos is.

A passzív sportturizmus területébe pedig mindazon utazások tartoznak bele, melyek során a turista ugyan nem végez aktív sporttevékenységet, azonban mégis kapcsolódik a sporthoz. Fő jellemzőik:

  • A turista általában nézőként esetlegesen passzív résztvevőként szerepel a sporttevékenységben.
  • Kapcsolódhat szabadidőben zajló utazáshoz, de munkából adódó kötelezettséghez is.
  • Lehet rendszeres, de lehet egyszeri utazás is.
  • Kapcsolódhat állandó, de egyszeri sporteseményekhez is.
  • Kapcsolódhat már korábban zajlott sporteseményekhez, vagy azok helyszínéhez.
  • Lehet az utazás fő motivációja, de lehet másodlagos is.

A bemutatott általánosan elfogadott felosztás mellett, az elmúlt évtizedben megjelentek alternatív csoportosítások is, melyek közül Ritchie és Adair 2004-es kategorizálását érdemes bemutatni (4. ábra). A szerzőpáros az elfogadott két terület helyett hárommal foglalkozik: Aktív sportturizmus, „Esemény” sportturizmus és „Nosztalgia” sportturizmus, így próbálva differenciáltabb értelmezést nyújtani.

Az aktív sportturizmus ezen struktúra esetében is megegyezik a korábban bemutatottakkal, így gyakorlatilag változatlan módon kerül átemelésre annak minden jellemzőjével egyetemben.

A passzív sportturizmus azonban felosztásra kerül „Esemény” sportturizmusra és „Nosztalgia” sportturizmusra, azonban hierarchikus szinten azonos besorolást kap mindhárom részterület.

Az „Esemény” sportturizmus tartalmazza mindazon sport vagy egyéb motivációból eredő utazásokat, melyek során a részvevő sporteseményeket tekint meg a helyszínen (pl. vízilabda mérkőzések élő megtekintése, vagy a sportesemény helyszínén szurkolói zónában történő kivetítőn való követése az eseménynek).

A harmadik csoportba az úgynevezett „Nosztalgia” sportturizmusba kerülnek mindazon utazások, melyek során a turista a sporthoz kötődő múltbeli vagy jelenlegi események helyszíneit vagy azok eszközeit látogatja meg, azonban nem kapcsolódik élő sporteseményhez (pl. labdarúgó csapatok stadionjainak vagy múzeumjainak a látogatása).

4. ábra: A sportturizmus részterületei

Forrás: Ritchie, B. W. – Adair, D. 2004 alapján Marton G.

Összefoglalva elmondható, hogy bármelyik felosztást is nézzük, tartalmilag ugyanazon tevékenységek tartoznak a sportturizmus fogalomkörébe. A könyv további fejezetei a kettős felosztást veszik alapul, mely aktív és passzív kategóriára osztja fel a területet.

2.2.3. A sportturizmus formái

A sportturizmus formái és azok struktúrája az előbb bemutatásra került elméletek alapján vezethetőek le (5. ábra). A kiindulási pont a turizmus (ez esetben a sport nélkül), mert ugyan mindkét alappillér (az idegenforgalom és a sport) egyaránt fontos szerepet játszik, azonban a tevékenység szempontjából a keretet a turizmus keretei fogják biztosítani, úgy mint utazás a desztinációba és ott szolgáltatások igénybe vétele, míg a sport az igénybevett szolgáltatások jellegét határozza meg.

5. ábra: A sportturizmus formái és azok struktúrája

Forrás: Weed, M. – Bull, C. 2004 alapján Marton G.

A turizmuson belül kerül elhelyezésre a sportturizmus, mint önálló részterület, illetve mint önálló turisztikai- és sporttermék, továbbá ez lesz minden kisebb egység alapjául szolgáló főkategória.

A sportturizmus két formára osztható fel ezen a szinten: a szabadidős (pl. nyaralások alatt végzett sporttevékenység) és az üzleti alapon zajló tevékenységekre (pl. a játékvezetők nemzetközi kiküldetései), ahol a szervező erő természetesen a végzett tevékenység alapvető jellege lesz (hivatáshoz kötődik-e az utazás vagy sem).

Az ezt követő részfelosztás alapját az előző fejezetben vizsgált sportturizmus területei fogják jelenteni, mely alapján mind az üzleti, mind pedig a szabadidős forma aktív (pl. üzleti esetén: nemzetközi sporteseményen való részvétel, szabadidős esetén: egy hetes vitorlázás a nyaralás során) és passzív (pl. üzleti esetén: játékosmegfigyelők munkája, szabadidős esetében: sportesemények megtekintése) részre osztható fel.

Ezen szint alatt már csupán a szabadidős aktív és passzív forma bontható fel, mégpedig az alapján, hogy a sportolás vagy annak megtekintése jelenti-e az utazás fő motivációját (azért utazik el a turista, hogy sportoljon vagy azt megtekintse) vagy csupán másodlagos szempontja a tevékenységnek (utazása során lehetősége van sportturisztikai tevékenységre is). Az üzleti forma esetében azért nem beszélhetünk erről a kategorizálásról, mert a terület utazásai során természetesen a hivatás/foglalkozás jelenti az utazás alapját.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás