9.

9. Összefoglalás

A sport és az utazás egyidős az emberiség történelmével, de csak a modern kor fogyasztói társadalma alakította ki a 20. században mindkét terület piaci alapon történő működését. Az elmúlt évszázad második felétől megkezdődött mindkét terület tudományos alapokra történő helyezése és ez által differenciálódásuk. Ezen differenciálódás során alakult ki a sportturizmus, mely alapja, hogy a kereslet számos szegmense hajlandó jelentős összegek árán sport alapmotivációjú vagy sporttevékenységhez kötődő utazásokat tenni.

A felismerést követően húsz évvel, a két alaptudomány intézményesülése után, már az 1980-es években megjelentek az első vizsgálatok a sportturizmus területén. A kutatók, akik ezeket publikálták, vélhetően nem is sejtették, hogy egy globális szinten ismert és elismert új interdiszciplináris tudományterületet alapoznak meg. A sportturizmus, mint önálló tudomány a megjelenését követően azonnal dinamikus fejlődést mutatott, mely hatására egyre több országban kezdtek foglalkozni az elméletével és gyakorlatával, így természetesen Magyarországon is.

Napjainkban még nem beszélhetünk egy teljesen kiforrott diszciplínáról; a globális tudományos térben számos alapozó munka született az elmúlt évtizedekben, de még így is sok részterület kutatása rendkívül hiányos, míg hazai viszonylatban ma a sportturizmus magyarországi kereteinek vizsgálata és a nemzetközi elméletek adaptálása zajlik.

Jelen könyv is az utóbbi kategóriát képviseli, mely kettős célrendszer mentén született: egyrészről természetesen oktatásban is alkalmazható legyen, másrészről pedig – amely tán fontosabb –, hogy a modern hazai turizmuselmélet szemléletében helyezze el és elemezze a sportturizmust.

A turizmuselméleti vizsgálat alapját az idegenforgalom rendszerében történő értelmezés jelenti, mely a turizmus komplex, nyílt rendszerében definiálja a sportturizmust és annak területeit. Ezt követően pedig a terület piaci alapot történő működése elsődlegesen termékként, méghozzá turisztikai termékként kerül részegységenként bemutatásra és értelmezésre.

A sportturizmus mint idegenforgalmi termék sajátossága, hogy ugyan az idegenforgalom rendszerében működik, de alapját mindenkor a sporttevékenységek aktív végzése vagy passzív megfigyelése adja. Így elsődlegesen a turizmus jelenti a terület rendszer- és termékszemléletű kereteit, de annak minden egységében a sport és a fizikai aktivitás jellemvonásai találhatóak meg.

A termék környezeti faktora esetében a sport környezetének egységei dominálnak, és csupán az utazás – illetve ehhez kapcsolódóan néhány szolgáltatás – lesz az a kontextus, mely turisztikai jegyeket biztosít a keretfeltételeknek.

A sportturizmus működése során már jobban érvényesülnek a turisztikai jellemvonások, mivel mind a kínálati, mind a keresleti oldal, sőt még a közvetítő szektor esetében is az idegenforgalmi keretekbe ágyazott a sporttevékenység, és mint az utazást kiváltó motiváció biztosítja a rendszer folyamatait.

A terület fejlesztése esetében pedig a település- és területfejlesztés turizmusra adaptált formája jelenti az elsődleges szervezési keretet, mely középpontjában a sport, mint elsődleges vonzerő áll. Így természetesen az adott sportág(ak) alapvető fejlesztési egységei kerülnek elhelyezésre az idegenforgalmi fejlesztések elemein belül.

Összegezvén mindezek alapján elmondható, hogy a sportturizmus nem más, mint a modern turisták modern igényei miatt létrejött turisztikai termék, mely alapvető jellemvonása, hogy a sport- és az egészséges életmódhoz kötődő tevékenységeket az utazók a saját komfortkörnyezetükön kívül is végezhessék.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »