5.

5. A sportturizmus rendszer- és termékszemléletű értelmezése

A sportturizmus rendszerszemléletű értelmezéséhez a kiindulási pontot a turizmus rendszere (7. ábra), illetve annak hazánkban a legáltalánosabban elfogadott Lengyel Márton féle értelmezése jelenti (Lengyel M. 2004). Azért ez lesz a terület esetében a kiindulási pont, mert mint ahogy korábban már említésre került, a sportturizmus alapját a turisztikai jellege jelenti sporttevékenység végzése vagy szemlélése motivációjával.

7. ábra: A turizmus rendszere

Forrás: Lengyel M. 2004 alapján Marton G.

A rendszer a környezetben helyezhető el, mely faktorokra osztható fel a pontosabb értelmezés, illetve a rendszert megalapozó keretek pontos meghatározása okán. Lengyel Márton öt faktort különített el: természeti, társadalmi, gazdasági, politikai és technológiai környezetet, melyeket úgy határozott meg, mint a turizmus rendszerét körülvevő sarokpontokat. Ezt később Puczkó László és Rátz Tamara kiegészítette a kulturális környezettel és a tudomány szerepével (tudományos környezet), mely révén differenciáltabban értelmezhető a keretrendszer és így a korábban nem egyértelműen meghatározható folyamatok is értelmezhetővé váltak (Puczkó L. – Rátz T. 1998; Puczkó L. 1999; Rátz T. 1999).

A környezeti kereteken belül működik maga a turizmus rendszere és annak részterületei, mely három nagy egységre és két kapcsolódó fő folyamatra osztható fel:

  • A kínálat jelenti mindazon elemek és szolgáltatások halmazát, melyek kiváltják az utazási motivációt, illetve melyeket a turista/kiránduló igénybe vesz az utazás során. A turizmus kínálata egy rendkívül komplex egység, melybe maga az utazás alapját jelentő vonzerő éppúgy beletartozik, mint a desztináció hagyományos és turisztikai infrastruktúrája vagy éppen a vendégfogadás társadalmi feltételei.
  • Az idegenforgalmi kínálatra irányul a turizmus kereslete, mely három alapfeltétellel rendelkezik: motivációval (mely kiváltja az utazást), szabadidővel az utazáshoz és megfelelő szabad felhasználású jövedelemmel (melyből finanszírozza az utazást). Amennyiben ezek megvannak, illetve időben és térben egyszerre realizálódnak, úgy valódi turisztikai keresletről beszélünk. A kereslet további fő jellemzője, hogy nem homogén közeget jelent, hanem egy számos szegmensre bontható holisztikus halmazt, mely esetén minden egyes egység önálló jellemvonásokkal bír (amellett, hogy természetesen az egyes szegmensek között vannak/lehetnek hasonlóságok).
  • A harmadik nagy egység a közvetítő szektor, mely alapvető feladata az idegenforgalmi kereslet és a kínálat összekapcsolása. A szektor fő szereplői az utazásszervezők és az utazásközvetítők, melyek tevékenységük – mely természetesen piaci alapon történik – során kialakítják az utazási csomagokat és értékesítik azokat a keresleti oldal szereplőinek. Napjainkban az internet széles körű elterjedésével az utazásközvetítő szektor némiképp teret veszített, ugyanis a világháló által nyújtott szolgáltatások révén (pl. közvetlen foglalás a szolgáltatóknál) a kereslet és a kínálat nélküle is egymásra tud találni, ráadásul olcsóbban, ugyanis ez esetben nem kell a turistáknak megfizetni a közvetítői díjat.
  • Az első kiemelt folyamat a turisztikai marketing, melyet a kínálati oldal végez a kereslet irányába az utazási motiváció kiváltása, illetve az adott desztináció vagy annak szolgáltatói népszerűsítése végett. Természetesen ezen folyamat alapvető célja, hogy minél nagyobb bevételhez juttassa a turisztikai célterületet és annak részvevőit, így sok esetben a reálisnál pozitívabb képet nyújt a területről vagy az általa adott életérzésről.
  • A másik fő folyamat, pedig maga az utazás vagyis a kereslet eljutása a kínálathoz, mivel a turizmus minden esetben a kínálat helyszínén realizálódik. A technológia fejlődésével az utazás évtizedről-évtizedre egyrészt folyamatosan olcsóbb lett, másrészről pedig az utazás alatt megtett távolságok is jelentősen növekedtek, így olyan célterületek kapcsolódhattak be a nemzetközi turizmusba, melyek korábban nehezen vagy éppen sehogy sem voltak megközelíthetőek (mely folyamatnak a hidegháború vége is rendkívül kedvezett, mert megszűnt a kelet-európai országok elzárkózása).

A turizmus rendszerszemléletű értelmezésének négy alapvető jellemvonását szokás megemlíteni, melyek mindegyike fontos alapját képezi a sportturizmus rendszerszemléletű értelmezésének is.

Az első, hogy a rendszer nyitott, tehát függ a külső hatásoktól, amely tulajdonság alapvetően arra a környezetre vonatkozik, melyben a turizmus működik, így az abban vagy bármely részében bekövetkező változások azonnal hatást gyakorolnak az ágazatra (pl. a néhány éve történt izlandi vulkánkitörés azonnal napokra megbénította a légi közlekedést, így teljes egészében gátolta a repülőgéppel történő utazást). De természetesen a kínálati és a keresleti oldal változásai is azonnal éreztetik hatásukat (pl. a divathullámok).

A rendszer összetett és változatos, hiszen számos turisztikai terméket foglal magába az ágazat a kínálati oldalról (pl. egészségturizmus, borturizmus, kulturális turizmus stb.), melyek mindegyike speciális erőforrásokat igényel és saját feltételrendszerrel és infrastruktúrával bír. A keresleti oldal változatosságát pedig maga az emberi tényező biztosítja, hiszen minden turista egy-egy individuális jellemzőkkel bíró ember, akik természetesen azonos motivációjú és hasonló érdeklődési körrel rendelkező szegmenseket alkotnak, így határozva meg a turizmus trendjeit és tendenciáit.

A rendszer dinamikusan változó, mivel folyamatos átalakuláson megy keresztül mind mennyiségi, mind minőségi paraméterei tekintetében. A mennyiségi jellemzőkre jól mutat rá, hogy a nemzetközi turistaérkezések száma napjainkra meghaladta az egymilliárdot, ami azonnal érzékelteti az idegenforgalom gazdaságának nagyságát. A minőségi változások pedig az újabb és újabb termékek megjelenésével (pl. sportturizmus vagy dark turizmus), vagy a már meglévőek differenciálódásával (pl. a borturizmusban megjelenő wellness elemek) írhatók le.

A rendszer mindezek mellett interdependens, ami azt jelenti, hogy rendszeren belül megfigyelhető egy kölcsönös függési tulajdonság, tehát minden egyes komponens volumenétől függetlenül függési viszonyban áll a többivel. Erre jó példa, hogy hiába bír kiemelkedő természeti szépséggel egy hegyvonulat, ha éppen a csúcsra történő feljutást gátolja, hogy nincsen szakember, aki a felvonó műszaki problémáját elhárítaná, így pedig a turisztikai élmény degradálódik. Természetesen nem azonos fontosságúak az egyes komponensek, azonban azok függési viszonyából adódó együttes meglétük biztosítja csupán a rendzser harmonikus működését.

Amennyiben a sportturizmusra adaptáljuk a turizmus rendszerét, úgy minden egyes összetevőjét és elemét azonosítani és értelmezni kell sportturisztikai kontextusban (8. ábra), igazolva, hogy a terület valóban megfelel a rendszerszemlélet kritériumának.

8. ábra: A sportturizmus rendszere

Forrás: Lengyel M. 2004 alapján Marton G.

A spotturizmus környezete pontosan ugyanazon faktorokat tartalmazza, mint a turizmusé (természeti, társadalmi, gazdasági, politikai és technológiai, kulturális és tudományos környezet), hiszen ugyanabban a térben zajlik, mint a turizmus egésze. Azonban elmondható, hogy a környezeti faktorok azonosak, de számos esetben más oldaluk kerül előtérbe a sportturizmus vizsgálatakor, például amíg az idegenforgalom esetében a település- és területfejlesztési kérdéseken belül az idegenforgalmi beruházások és annak alapfeltételeit megteremtő invesztációk számítanak, addig a sportturizmus esetében ezek mellett számításba kell venni a sporthoz kötődő infrastrukturális fejlesztéseket is.

A sportturizmus működése során szintén megtalálható mindhárom egység és mindkét fő folyamat, azonban a rendszer ezen részei már jóval nagyobb különbségeket mutatnak, mint a környezetei faktorok.

A terület kínálata önmagában specializált, hiszen már a motivációt kiváltó vonzerők is a fizikai aktivitáshoz vagy annak megtekintéséhez kapcsolódnak. Továbbá, mivel a kínálat minden eleme a vonzerőkre épül, így ebből adódóan minden infrastrukturális elem és kapcsolódó szolgáltatás magán hordozza a sportturizmus sajátságos jegyeit.

A kereslet esetében természetesen megmarad a három kritérium (a motiváció, a diszkrecionális jövedelem és a szabadidő), azonban ezek közül éppen a fő differenciáló elemben, a motivációban jelenik meg a sport és a fizikai aktivitás, legyen szó annak akár aktív, akár passzív formájáról.

A két egységet összekapcsoló utazási szektor (kiegészülve a már bemutatott internet szerepével) éppen a kínálati és a keresleti specifikációk alapján épül fel a sportturizmus esetében, hiszen a kereslet sporthoz kapcsolódó igényei alapján keresi meg a kínálat megfelelő elemeit, majd ezeket rendezi utazási csomagba, illetve később ezeket a speciális sporton alapuló utazási csomagokat értékesíti a kereslet vonatkozó szegmensei részére.

A kínálati oldal marketingtevékenysége a sportturizmus esetében pontosan arra irányul, hogy igazolja a szolgáltatók és a desztinációk azon tulajdonságait, hogy ki tudja elégíteni a speciális sportmotivációjú keresleti szegmensek utazási igényeit. Tehát a terület esetében az marketinget befolyásoló elsődleges fontossági tényező, hogy egzakt információkat nyújtson a kereslet számára a fogadóterület sportturisztikai kínálatáról.

A turisták utazásai rendkívül hasonlóak a hagyományos értelemben vett turisztikai utakhoz, annyi kiegészítéssel, hogy a terület kínálati specifikációjából eredően kisebb a desztinációk közötti versenyhelyzet – a turizmus, mint ágazaton belül zajló komplex versenyhez viszonyítva. Így sok esetben a turisták sokszor kevesebb lehetőség közül választhatnak (vagy nem is választhatnak: például egy sportrendezvény konkrét helyszínhez való kötöttsége okán), így sokszor jóval nagyobb távolságra utaznak a kívánt igények kielégítése érdekében.

A sportturizmus rendszerszemléletű értelmezésének levezetése még nem jelenti automatikusan a terület termékszemléletének validitását. Ennek igazolásához a rendszert működés közben is vizsgálni kell a lehető legtágabb kontextusban. A sportturizmus termékszemléletű értelmezésének (9. ábra) az alapja tehát, hogy nem csupán az egyes sportturisztikai folyamatok kerülnek értékelésre, hanem azok egymáshoz viszonyított kapcsolódásai és hatás-ellenhatás mechanizmusai is.

9. ábra: A sportturizmus termékszemléletű értelmezése

Forrás: Marton G.

A tág kontextus pedig azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat közti működési folyamatok – a szűk értelemben vett működés – hogyan helyezhetőek el egy több szintes, egymásra épülő hierarchikus rendszerben, mely magába foglalja a sportturizmus, mint termék telepítési tényezőin alapuló kialakítását, gyakorlati folyamatait és fejlesztését egyaránt, továbbá a három szint kapcsolódását és feedback mechanizmusait.

A következőkben ezen komplex termékszemlélet alapján kerül bemutatásra a sportturizmus, mint turisztikai termék hierarchia szintenként és természetesen az egyes egységekre jellemző fontosabb folyamatok révén.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »