4.

4. A sportturizmus helye és szerepe a tudományokban

A fejezetben a sportturizmusnak a magyar tudományon belüli helye és szerepe kerül meghatározásra, mint önálló tudományterület és mint (rész)diszciplína. Továbbá meghatározásra kerülnek mindazon kapcsolódó tudományterületek, amelyekkel szoros kapcsolatot mutat, hiszen ez adja majd a későbbiekben a sportturizmus rendszerszemléletű értékelésének az egyik alapját.

A tudományokon belül történő elhelyezését követően röviden bemutatásra kerül a sportturizmus nemzetközi és hazai kutatástörténete, melyek összevetéséből megállapítható, hogy mely részterületeivel nem foglalkoztak még a hazai kutatók.

4.1. A sportturizmus, mint tudományterület

A sportturizmus, mint ahogy többször említésre került, a sporttudományon és a turizmustudományon alapszik, azonban nem öleli fel azok egészét, így célszerű meghatározni mindazon részterületeket, melyeket a diszciplína érint.

A sporttudomány oldaláról vizsgálva elmondható, hogy elsősorban annak a társadalmi és gazdasági szegmensei tartoznak a sporttudomány témaköréhez, hiszen a turizmus is ezen területeken alapszik, méghozzá oly módon, hogy piaci alapon zajló társadalmi folyamatokról beszélhetünk. Másrészről azonban érinti a sporttudomány természettudományi vagy medicinális oldalát is, hiszen számos esetben éppen a prevenció, a gyógyulás és a rehabilitáció a motivációja az utazásoknak. Így a sportturizmus a sport oldaláról gazdasági alapon működő, döntően társadalomi folyamatok, melyek természettudományi elemekkel egészülnek ki.

A turizmus, mint tudomány oldaláról a sportturizmus megközelíthető az alapvető idegenforgalom, mint gazdaságtudományi terület aspektusából, de megközelíthető az idegenforgalom, mint földrajztudományi részdiszciplína oldaláról is egyaránt. A turizmus gazdaságtudományi oldala nyújtja azt az alapot a sportturizmusnak, mely a működési keretfeltételeit jelenti, hiszen profitorientált ágazatként a piaci viszonyok között működik a tevékenység, továbbá ezen aspektus teszi lehetővé mind a rendszerszemléletű, mind pedig a termékszemléletű értelmezését a területnek. A földrajzi oldal, azon belül pedig a társadalomföldrajzi adja az alapját a sportturizmus és folyamatai időbeli és térbeli értelmezésének, míg a természetföldrajzi – mely kisebb súlyú – a természeti környezetben való elhelyezésekor játszik jelentős szerepet. Így elmondható, hogy a sportturizmus a turizmus oldaláról olyan strukturált rendszerben működő társadalmi és gazdasági folyamatok, melyek a természeti és az arra épülő mesterséges környezetben zajlanak.

Összegezve: a sportturizmus mind a sporttudomány, mind a turizmus, mint tudományterület társadalmi és gazdasági területeiből alakult ki, azonban mindkét tudományterület természettudományos elemeit is beépítette többé vagy kevésbé a rendszerébe.

4.2. A sportturizmus kapcsolódási pontjai más tudományterületekhez

A sportturizmus számos szálon kötődik más tudományterületekhez interdiszciplináris jellegéből adódóan. Jellemzően ezen kapcsolódási egységek a társadalom és a gazdaságtudományok között találhatóak, de több esetben használja a természet-, az orvos-, egészség- és a mérnöktudományok eredményeit is bizonyos vizsgálatokhoz, vagy fejlesztésekhez.

Az elsődleges kapcsolódási területként a gazdaságtudományokat lehet megjelölni, ugyanis mint említésre került, a sportturizmus elsődleges szervezési és működési színtere a piac, így az ez irányú alap- és alkalmazott kutatások (pl. piaci folyamatok és trendek: hogyan válnak a vezető sportklubok részvénytársasággá, menedzsment és marketing kutatások: hogyan lehet piaci alapon menedzselni egy sportegyesületet, fejlesztési vizsgálatok: mikor érdemes új stadiont építeni stb.) gyakorlatilag minimális adaptációval kerülnek beépítésre a tudományterületbe.

A másik nagy egység a társadalomtudományok köre, melyből számos tudományterülethez kapcsolódik a sportturizmus, és amelyek jellemzően a diszciplína keresletének és térbeliségének vizsgálataihoz tudnak kötődni (pl. a kereslet alapvető jellemzői, motivációi, szegmensei stb.). Ezen tudományterületek közül a fontosabbak: a szociológia, a demográfia, a társadalomföldrajz vagy éppen a szociálpszichológia, melyek közös jellemzője, hogy kapcsolódnak az emberi viselkedéshez és a társadalomban zajló folyamatokat és tendenciákat vizsgálják, de természetesen más és más aspektusból.

A természettudományos ismeretek közül azok jelentősebbek a sportturizmus számára, amelyek a környezetet vizsgálják (pl. természetföldrajz, környezettudomány, meteorológia stb.), mert ezen ismeretek nélkülözhetetlenek a sportágak infrastrukturális fejlesztéséhez (pl. kivitelezhető-e egy sportpálya építése többletköltség nélkül az adott földtani viszonyok mellett stb.) vagy éppen a sportversenyek lebonyolításához (pl. adott időjárási körülmények között megtartható-e a verseny).

Az orvos- és egészségtudományok közül azok a területek kötődnek a sportturizmushoz, melyek a sporttudománynak is nélkülözhetetlen részei, hiszen az aktív sportturizmus éppúgy fizikai aktivitás, csupán nem a komfortzónában történik. Tehát a sportágakhoz és azok környezetéhez kötődő ismeretek szintén nélkülözhetetlennek tekinthetők (pl. milyen módon készüljön a versenyző a hegyvidékek megváltozott oxigénviszonyaira stb.).

A sportturizmus szorosan kötődik a rekreációhoz, mely mára szintén önálló, interdiszciplináris terület, ami a mentális és a fizikai „újraépülés” aktív és passzív szabadidős formáival foglalkozik. Érdekessége, hogy a komplex jellegéből adódóan számos tudományterület kutatói végeztek különféle vizsgálatokat, melyek jól illusztrálhatók az alábbi példán keresztül: míg Kovács Tamás Attila sport és egészségtudományi szempontból foglalkozik a rekreáció elméletével és módszertanával (Kovács T. 2004), mely alapirodalommá vált számos sport- és egészségtudományi képzésben, addig Aubert Antal és Munkatársai a városokhoz kötődő rekreációs tereket vizsgálták (Aubert, A. és Munkatársai 2012), melyek a földrajztudomány és a turizmus területébe épültek be. A sportturizmus számára mindkét típus nélkülözhetetlen, hiszen a korábbiakban bemutatott kapcsolódási pontok miatt a rekreáció számos területét érinti.

A mérnöktudományok ugyan kisebb arányban, de nem kisebb fontosságú pontokon kapcsolódnak a sportturizmushoz, ugyanis ők felelnek az infrastrukturális tervezésekért és kivitelezésekért, melyek a kínálaton belül alapvető fontossággal bírnak (pl. sportpályák biztonságos kivitelezése).

4.3. A sportturizmus kutatástörténete

A sportturizmus alapkutatása a tudományterület újszerűségéből adódóan napjainkban még nem tekinthető teljes körűnek. A terület kutatástörténete értékeléséhez két egységet kell vizsgálni: egyrészről a nemzetközi tudományos térben lezajlott/zajló vizsgálatokat és eredményeiket, illetve azok jellemzőit, másrészről pedig a témakör hazai kutatásait kell értékelni a nemzetközi vizsgálatok tendenciái és trendjei függvényében.

4.3.1. A sportturizmus nemzetközi kutatásai

A nemzetközi térben zajló kutatásokról alapvető jellemvonásként elmondható, hogy gyakorlatilag mára lefedték a sportturizmus összes fontosabb elméleti kérdését. Ez nem csupán azt jelenti, hogy elkészültek a témakör összefoglaló elméleti műve (pl. Long, J. 2007; Ritchie, B. W. – Adair, D. 2004; Standeven, J. – De Knop, P.), illetve a fő részterületek részleteiben kidolgozott kutatásai (pl. Masterman, G. 2004; Gibson, H. és munkatársai 2005; Weed, M. 2005), hanem azt is, hogy azok mára többszöri javításokon és újraértelmezéseken mentek keresztül. Továbbá, mivel globális térben értelmezett területről van szó, az alapkutatások a világ szinten minden kontinensén adaptálásra kerültek, természetesen a kiindulást jelentő nemzetközi vezető kutatók munkássága alapján (pl. Preuss, H. 2005; Nogawa, H. és munkatársai 1996).

Az sportturizmust megalapozó elméletek és azok elementáris részterületeinek kidolgozását követően megkezdődött a parciális egységek részletes vizsgálata, melyek révén egy-egy sportturisztikai kérdés kerül mély vizsgálatra és kidolgozásra szakkönyvek formájában, jelentősebb terjedelemben (pl. Weed, M. – Bull, C. 2004; Mallen, C. – Adams, L. J. 2008).

Természetesen a sportturizmus területén is, mint minden modern tudományterület esetében, azon tendencia érvényesült és ma is érvényesül, hogy a kiindulási részterületek kutatói – ez esetben a sport- és a turizmustudomány – számos kutatást folytattak és folytatnak, melyek nem közvetlenül kötődnek a sportturizmushoz, azonban a vizsgálati eredmények beépülnek a valamely részegységébe, így szélesítve annak palettáját (pl. Cooper, C. és munkatársai 2008; Freyer, W. 2009).

Napjaink legfontosabb kutatási tendenciái a sportturizmus területén az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A tudományterület központi elméletei folyamatosan újabb és újabb pontosításokon esnek át, mely hatására az alapelméletek egyre letisztultabbá, a terminológia pedig egyre pontosabbá válik (pl. Downward, P. 2005).
  • Folyamatosan zajlik a sportturizmus elméletéhez és gyakorlatához kötődő egységek részletes kidolgozása, amelyek így önálló kutatási területekké válnak (pl. Costa, C. A. – Chalip, L. 2005).
  • Ezzel párhuzamosan újabb és újabb kisebb és nagyobb volumenű kérdésköröket vetnek fel a kutatók pilot jelleggel, melyek egy része a későbbiekben önálló kutatási területekké válhat (pl. Hinch, T. – Higham, J. 2005).
  • A sportturizmus saját vizsgálatai mellett folyamatosan zajlanak a kiindulási tudományterületek azon munkái, melyek metszéspontok révén továbbra is segítik és differenciálják a sportturizmus vizsgálatait (pl. Ruskin, H. 1987).
  • Mindezek mellett pedig meg kell említeni, hogy egyre nagyobb számban fordulnak elő azon sportturisztikai kutatások, melyek a terület határtudományaira irányulnak, illetve azokkal egyetemben vizsgálnak kérdésköröket (pl. Weed, M. 2008).

Összegezve, a nemzetközi kutatásokról elmondható, a tudományterület rövid evolúciója ellenére is rendkívül nagy utat járt be, mely során kialakította a saját jellemvonásokkal bíró tudományos profilját, ezzel igazolva a (rész)diszciplína legitimitását.

4.3.2. A sportturizmus hazai kutatásai

A sportturizmus magyarországi kutatásai ma még nem tekinthetők teljes körűnek, azonban a legtöbb részterület megalapozásra került az elmúlt évtizedekben. A hazai vizsgálatok strukturális értelmezése (6. ábra) rámutat, hogy elsősorban a tudományterület alapozása történt meg többé-kevésbé teljes körűen, illetve a két alaptudomány oldaláról készültek kutatások, azonban számos részterület kidolgozása még várat magára. A lezajlott magyar vizsgálatokat részterületenként érdemes vizsgálni – oly módon, hogy minden részterületről bemutatásra kerüljenek a fontosabb szerzők és művek –, mert így könnyen azonosíthatóak azon vizsgálati területek, melyek még nem szerepelnek a kutatási palettán.

6. ábra: A sportturizmus kutatási területei Magyarországon

Forrás: Marton G.

A struktúra alapjait a sportturizmus, mint a sport és a turizmuskutatások kapcsolódási pontja, illetve mindazon bemutatásra kerülő alegységeik jelentik, melyek direkt vagy indirekt módon kötődnek a tárgykörhöz. Így elemzésre kerülnek a sport és a turizmus mindazon kutatói, akik részben vagy egészében olyan műveket írtak, melyeket közvetlenül vagy közvetve hasznosíthat a tudományterület.

A kimondottan sportturizmusra irányuló kutatások alapjait Bokor Judit rakta le a 2000-es évek első felétől kezdve (Bokor J. 2001; 2003; 2009), aki a terület több elméleti és gyakorlati aspektusát vizsgálta, majd ezt követően hozzá kötődött az ország első doktori értekezése kimondottan a sportturizmus területéről (Bokor J. 2009). Vele párhuzamosan több kutató kezdett foglalkozni – kisebb vagy nagyobb mértékben – a területtel, mely hatására született néhány átfogó mű, melyek közül Bánhidi Miklós és Győri Ferenc (Bánhidi M. 2011; Győri F. 2014) ezirányú publikációi emelhetők ki.

A turizmustudomány oldaláról nézve, három aspektus különíthető el, melyek érintik a sportturisztikai kutatások alapjait: a földrajzi oldal, a turisztikai termékek aspektusa, illetve a turizmus gazdaságtani oldaláról megközelített témakörök.

A turizmus földrajzi oldaláról az imént már említett Bánhidi Miklós alapozta meg a sportturizmus elméletét, amikor is több nagy volumenű sportföldrajzi tanulmányt és könyvet írt, így teremtve önálló földrajzi tudományterületet, melynek szerves része volt a sportturizmus, oly módon, hogy az alapvizsgálatok a sport folyamatainak térbeli és időbeli változásaira irányultak, melyek között jelentős szerepet kapott a témakör is (Bánhidi M. 2003a; 2003b; 2011; Bánhidi M. – Farkas J. 2004). Ezen elméleti megalapozásra a későbbiekben több kutató épített, melyek munkája révén egyre szélesedett a részdiszciplína, közülük a sportturizmusban is kutató Győri Ferenc és Kiss Róbert emelhető ki, akik hazai és nemzetközi szinten egyaránt közleményeket írtak a témakörben (Győri F. 2014; Kiss, R. 2014).

A turizmus termékszempontú vizsgálatai között mindig is megjelentek a fizikai aktivitással (vagy éppen közvetlenül egyes sportágakkal) foglalkozó kutatások. A termékszintű kutatások két nagy csoportja kapcsolódik közvetlenül a sportturizmushoz: az egyik az aktív turizmus, a másik pedig az ökoturizmus. Az aktív turisztikai kutatások középpontjában mindig is a fizikai aktivitás, illetve annak különböző formái álltak, mely azért nem azonos magával a sportturizmussal, mert kizárólag idegenforgalmi alapon közelíti meg a kérdéskört. Az ezirányú munkák közül két átfogó jellegű emelhető ki példaként: az egyik Csapó János és munkatársai által írt elméleti munka (Csapó J. és munkatársai 2011), a másik pedig Komlós Attila általános összefoglalója a termék magyarországi helyzetéről (Komlós A. 2012). A termékszempontú megközelítés másik nagy területe az ökoturizmus, ami a természetben zajló a természet megismerésére és megbecsülésére irányuló turisztikai terméket elemzi, amely természetesen fizikai aktivitással jár. A témakör hazai legnagyobb szakértője Raffay Zoltán, aki hosszú ideje vizsgálja a kérdéskör mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásait (Raffay Z. 2007; 2013; 2014). Továbbá megemlíthető még Bodnár Angéla és Szabó Kovács Bernadett Magyarország ökoturizmusának átfogó helyzetét bemutató munkája, mely a termék területi folyamatait vizsgálta (Bognár A. – Szabó Kovács B. 2012).

A turizmus és a turizmusföldrajz (gazdaságföldrajz) közvetlen és közvetett vizsgálatai, melyek a sport és a sportturizmus gazdasági tényezőit tárták fel, rendkívül fontosak a tudományterület számára, hiszen a sportturizmus maga is piaci alapokon működik. Ezen a részterületen Kozma Gábor és munkatársai jelentik a hazai kutatások csúcsát, akik a sport számos gazdasági oldalát vizsgálták földrajzi szempontból, melyekben számos alkalommal kerültek bemutatásra a sportturizmus folyamatai is (Kozma, G. 2010a; 2010b; 2010c; Kozma, G. és munkatársai 2012a; 2012b).

A sporttudomány oldaláról is három részterületről beszélhetünk: a sportrendezvények vizsgálata, a sportági aspektusú kutatások, illetve a sportgazdasági témájú publikációk, melyek beépültek a sportturizmusba.

A sportrendezvények és azok komplex vizsgálata, beleértve a sportturisztikai vonatkozásokat is, több hazai szerző munkásságában jelent meg magas szinten. A sportrendezvények komplex vizsgálatának korábbi időszakából Dancsecz Gabriella és Szabó Lajos munkái a meghatározók (Dancsecz G. 2007; Dancsecz G. – Szabó L. 2007; Szabó L. – Dancsecz G. 2009), míg a későbbi időszakból Kozma Gábor és András Krisztina publikációi emelhetőek ki (Kozma, G. és munkatársai 2014; András K. – Kozma M. 2014). Az említett szerzők széles körűen, több oldalról értelmezték és értékelték a hazai és a nemzetközi sportrendezvényeket, így számos sportturisztikai összefüggésre mutattak rá.

Amennyiben a sportágak oldaláról vizsgáljuk a sportkutatásokat, úgy számos sportturizmushoz kapcsolódó kutatást találunk. A teljesség igénye nélkül a sportturizmus megjelent: a labdarúgás vizsgálataiban (Kassay L. – Géczi G. 2014), a lovassport kutatásaiban (Nagy A. – Szabó Á. 2011), a téli sportok területén (Herlicska K. és munkatársai) vagy éppen a golf esetében (Kiss, R. 2012) éppúgy, mint az adott sportok egyéb jellemzői a sportági vizsgálatok során.

A sportgazdaság oldaláról nézve – mely legfőképpen abban különbözik a turizmus gazdasági oldalának vizsgálataitól, hogy ezen aspektusból kizárólag a sport áll a vizsgálatok középpontjában – számos kutatás született, mely a sportot vizsgálja, mint piaci alapon működő jelenséget. A sport gazdasági oldalának számos területén születtek tanulmányok a sportvállalkozásoktól a sportmarketingen át egészen a sport megközelítésű településfejlesztésig (Müller A. 2009; András K. 2014; Kozma G. 2015; Kozma G. és munkatársai 2015; Borbély A. 2015). Ezen kutatások közös jellemzője, hogy ugyan kizárólag a sport gazdasági vonzataira koncentrálnak, azonban eredményeik éppúgy igazak a sportturizmus területére is, így könnyen adaptálhatóak és beépíthetőek a területbe.

Összegezve a sportturizmus magyarországi kutatástörténetét megállapítható, hogy számos kutató foglalkozott közvetlenül vagy „csupán” közvetve a diszciplínával vagy annak valamelyik elemével és függetlenül attól, hogy voltak-e a kutatásoknak sportturisztikai motivációi vagy nem, ezen kutatók munkája rendkívül nagy segítséget jelentett a sportturizmus önálló tudományterületté válásában.

4.4. A sportturizmussal összefüggő sporttudományi kutatások lehetséges kérdései

A sportturizmus elméleti kérdéskörei, mint ahogy bemutatásra került, Magyarországon még messzemenően nem tekinthetők teljes körűen kidolgozottnak. Így számos (rész)terület fehér foltként jelenik meg napjaink sportturisztikai vizsgálataiban, melyek közül a jelentősebbek:

  • Hiányzik a terület minden elemét tartalmazó nagy volumenű elméleti összefoglaló mű, mely a téma minden elméleti szegmenség részletgazdagon mutatja be, melyek a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta jelen vannak. Ez a mű mind az oktatás, mind a kutatás területén alapvető irodalomként jelenhetne meg.
  • Hiányoznak a sportturizmus részterületeinek részletes, monografikusan kidolgozott alapkutatásai, melyek egy-egy elméleti témakör köré épülnek fel: ilyenek lehetnek például a sportturisztikai desztinációkkal, a sportrendezvények sportturisztikai szerepével, a sportturizmus gazdaságtanával vagy éppen a sportturizmus keresletével foglalkozó kutatások.
  • Számos részegység a hazai kutatások között még nem vagy csupán nagyon kis arányban fordul elő, melyek vizsgálata képes lenne differenciálni a tudományterület. Ezen „fehér foltok” eltüntetéséhez azonban szinte minden esetben alapkutatások szükségesek. A kérdéskörbe tartoznak mindazon kisebb egységek, melyek később beépíthetővé válhatnak vagy alapjául szolgálhatnak a nagyobb munkáknak (pl. a sportturizmus hazai infrastrukturális feltételeinek vizsgálata, az egyes sportágak integrálása a sportturizmus területére vagy éppen a kínálat szolgáltatásainak összehasonlító elemzése a sportturizmus területén).
  • Több olyan nemzetközi szinten már létező kutatást lehetne adaptálni a hazai keretek közé, melyek rendkívül fontos információkat nyújtanának a sportturizmusban érdekelt gyakorlati szakemberek számára. Ezen kérdéskörök közé tartoznak például a sportturizmus aktív és passzív keresletének – vagy annak részterületeinek, szegmenseinek – a vizsgálata, melyek feedback mechanizmusként szolgálnának a kínálati fejlesztésekhez, illetve közelebb hoznák az elméleti kutatásokat a mindennapi gyakorlathoz. A (potenciális) desztináció vizsgálatok és versenytárselemzések kérdésköre szintén az imént említett okokból kifolyólag lenne rendkívül szükséges, hiszen a kínálat környezetének elemzése jelentősen javíthatná a befektetések hatásfokát.
  • A sportturizmus és a rekreáció kérdésköre számos hasonló kérdéskörrel foglalkozik, így felmerül az igény a két területet érintő komplex multidiszciplináris szemléletű kutatásokra, melyek magukba foglalnák mindkét oldal részeit érintő sportfogyasztási szokásokat, amelyek révén meg lehetne határozni a múlt és a jelen ezirányú trendjeit és folyamatait, majd ezek alapján forgatókönyveket lehetne felállítani a jövőbeli tendenciákra, így jelentősen előnyösebb helyzetből lehetne elkészíteni a stratégiai terveket.
  • Továbbá érdemes lenne vizsgálni széles körben a sportturizmus és a hozzá kapcsolódó tudományok közös metszeteinek kérdésköreit, melyek révén (még) pontosabban lehetne vizsgálni az egyes sportturisztikai részterületeket.

Összegezve elmondható, hogy a sportturizmus Magyarországon jelentős utat járt be az elmúlt két évtizedben, azonban sok területe még így sem került kellő mélységű vizsgálatra, így rendkívüli potenciállal bír a tudományterület, mely nagy lehetőséget jelent a kutatók számára.

« Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet »

Események

Jelenleg nincs aktuális esemény.

További események... »

Ajánló

Sporttudományi és Testnevelési Intézet

Sportközpont

TTK Tanulmányi Osztály

Szentágothai János Szakkollégium

Botanikus Kert

BTK-TTK Könyvtár

Egyetemi Könyvtár

Nyitott Egyetem

Táncoló Egyetem

Univ Pécs

TTK meteorológiai állomás